Bevezetés
A teljesítményteszt a szoftverfejlesztés alapvető eleme, amely méri a rendszer reagálóképességét, stabilitását és méretezhetőségét különböző terhelések és feltételek mellett. A szűk keresztmetszetek, hibák és egyéb problémák azonosítására szolgál, amelyek hiányozhatnak a fejlesztés vagy a tesztelés során.
Ahogy egyre több vállalkozás költözik a felhőre és alkalmazza a mikroszolgáltatási architektúrákat, a teljesítménytesztelés szükségessége még kritikusabbá vált. A teljesítményteszt az SDLC vagy a szoftverfejlesztési életciklus különböző szakaszaiban elvégezhető, de értékes, ha egy folyamatos integrációs (CI) folyamatba integrálják.
Használatával a tesztelő automatizálási platform és az összeállítási folyamat részévé téve a csapatok gyorsan azonosíthatják és kijavíthatják a teljesítményproblémákat a fejlesztési folyamat korai szakaszában, amikor azok megoldása olcsóbb és időigényes.
Mi az a folyamatos integráció?
A Continuous Integration (CI) gyakran integrálja a kódmódosításokat egy megosztott tárolóba. A CI célja, hogy gyorsan és gyakran készítsen, teszteljen és telepítsen szoftvereket. Ez lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy a fejlesztési folyamat korai szakaszában észleljék és kijavítsák az integrációs hibákat, ahelyett, hogy a későbbi szakaszokra várnának.
A CI-t gyakran verziókezelő rendszerrel (például Git) és automatizált összeállítási rendszerrel (például Jenkins vagy Travis CI) valósítják meg. Amikor a fejlesztők kódmódosításokat hajtanak végre a tárhelyen, a buildrendszer automatikusan lefordítja és teszteli a kódot, majd üzembe helyezi egy átmeneti vagy éles környezetbe. Ez lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy a fejlesztési folyamat korai szakaszában észleljék és kijavítsák az integrációs hibákat, ami stabilabb és megbízhatóbb rendszert eredményez.
Miben különbözik a többi szoftverfejlesztési módszertől
A CI abban különbözik a többi szoftverfejlesztési módszertől, hogy a gyakori, kis kódmódosításokra helyezi a hangsúlyt, nem pedig a jelentős, ritka kiadásokra. Ez lehetővé teszi a csapatok számára a hibák korai észlelését és kijavítását, csökkentve a költséges és időigényes hibák kockázatát. Ezenkívül elősegíti a fejlesztők közötti együttműködést és kommunikációt, mivel láthatják és áttekinthetik egymás kódváltozásait.
A folyamatos tesztelés és jelentősége a folyamatos integrációban
A folyamatos tesztelés a Continuous Integration (CI) alapvető eleme, mivel segít biztosítani, hogy a kódmódosítások ne okozzanak új hibákat vagy regressziókat.
A kódmódosítások integrálásával automatizált tesztelés történik annak biztosítására, hogy a kód továbbra is a várt módon működik-e. Ez segít a fejlesztési folyamat korai szakaszában felismerni a problémákat, mielőtt azok kijavítása bonyolultabbá és időigényesebbé válna. Ezenkívül segít biztosítani, hogy a kódbázis mindig készen álljon a kiadásra, ami gyorsabbá teheti az új funkciók vagy termékek piacra kerülését.
Teljesítményteszt beállítása a folyamatos integrációban
A tesztautomatizálási platformok döntő szerepet játszanak a teljesítménytesztben azáltal, hogy automatizálják az automatizált tesztek létrehozásának, végrehajtásának és jelentésének folyamatát. A tesztautomatizálási platform használatával a fejlesztők időt és erőfeszítést takarítanak meg a tesztek manuális elvégzése során. Ezenkívül a tesztautomatizálási platformok integrálhatók folyamatos integrációs eszközökkel, lehetővé téve a fejlesztők számára, hogy az építési folyamat részeként automatikusan teszteljenek. A teljesítményteszt beállítása folyamatos integrációban (CI) magában foglalja
- a megfelelő eszközök és keretek kiválasztása,
- teljesítménytesztek integrálása a CI-folyamatba, és
- bevált gyakorlatok megvalósítása a teljesítménytesztek konfigurálásához és futtatásához.
1. A megfelelő eszközök és keretek kiválasztása
A megfelelő eszközök és keretrendszerek kiválasztása a teljesítményteszthez a tesztelt rendszer vagy alkalmazás speciális igényeitől függ. A teljesítménytesztelés népszerű nyílt forráskódú eszközei közé tartozik az Apache JMeter, a Gatling és a Selenium. Ezek az eszközök lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy tesztforgatókönyveket készítsenek, szimulálják a felhasználói forgalmat, és adatokat gyűjtsenek a rendszer teljesítményéről.
2. Teljesítménytesztek integrálása a CI-folyamatba
Az eszközök és keretrendszerek kiválasztása után a következő lépés a teljesítménytesztek integrálása a CI-folyamatba. Ez megtehető olyan összeállítási rendszerrel, mint a Jenkins vagy a Travis CI. A build rendszer konfigurálható úgy, hogy a felépítési folyamat részeként automatikusan futtasson teljesítményteszteket. Ez lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy felismerjék és kijavítsák a teljesítményproblémákat a fejlesztési folyamat korai szakaszában, amikor azok olcsóbbak és időigényesek.
3. A teljesítménytesztek beállításának és futtatásának legjobb gyakorlatai
A teljesítménytesztek konfigurálásakor és futtatásakor elengedhetetlen a bevált gyakorlatok követése, mint például a valósághű használati forgatókönyvek szimulálása, a rendszererőforrások figyelése a tesztelés során, valamint a teljesítményadatok gyűjtése és elemzése. Szükséges továbbá reális teljesítménycélok és küszöbértékek meghatározása, valamint a teljesítménytesztek eredményeinek kommunikálása az érintettekkel.
Eredmények elemzése és értelmezése
A teljesítmény elemzése és értelmezése Az eredmények tesztelése a folyamatos integrációs folyamat döntő lépése. Ez magában foglalja a teljesítménytesztek által generált mutatók és adatok megértését, a teljesítmény szűk keresztmetszetek azonosítását és kezelését, valamint az eredmények kommunikálását az érdekelt felekkel.
1. A teljesítménytesztek által generált mérőszámok és adatok megértése
A teljesítménytesztelés sok adatot generál, például válaszidőket, átviteli sebességet és hibaarányt. Alapvető fontosságú, hogy megértsük ezeknek a mutatóknak a jelentését és azt, hogy hogyan kapcsolódnak a tesztelt rendszerhez vagy alkalmazáshoz. Ez lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy azonosítsák a teljesítmény szűk keresztmetszeteit és a fejlesztésre szoruló területeket.
2. A teljesítmény szűk keresztmetszete azonosítása és kezelése
A teljesítmény szűk keresztmetszete azonosítása után létfontosságú, hogy azokat a lehető leghamarabb kezeljük. Ez magában foglalhatja kódmódosítások végrehajtását, további erőforrások hozzáadását vagy a rendszer architektúra optimalizálását. Szintén elengedhetetlen a rendszer monitorozása a változtatások végrehajtása után, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a szűk keresztmetszetek megszűntek, és az általános teljesítmény javult.
3. Az eredmények kommunikálása az érintettekkel
Végül kulcsfontosságú, hogy a teljesítménytesztek eredményeit közöljük az érdekelt felekkel. Ez magában foglalja a teljesítménymutatókat és az azonosított szűk keresztmetszeteket bemutató részletes jelentéseket, valamint ajánlásokat e problémák megoldására. Szintén fontos tájékoztatást adni arról, hogy a rendszer hogyan fog teljesíteni a különböző forgatókönyvekben, és elmagyarázza a tesztelés során felmerülő korlátozásokat vagy feltételezéseket.
Következtetés
A teljesítményteszt beépítése a szoftverfejlesztési folyamatba segíthet abban, hogy rendszere vagy alkalmazása képes legyen kezelni a várható terhelési és használati forgatókönyveket, és megfeleljen a teljesítménycéloknak és követelményeknek. A teljesítménytesztek konfigurálásával és futtatásával, az eredmények elemzésével és értelmezésével, valamint az eredmények érdekelt felekkel való közlésével kapcsolatos bevált gyakorlatok követésével biztosíthatja, hogy rendszere vagy alkalmazása teljesítőképes, megbízható és készen álljon a termelésre.
